szombat, november 17, 2018
   
Szöveg
  • посуда оптом
  • бизнес портал
  • бизнес идеи
  • бизнес план
  • сувениры оптом
  • Automatikusan azonosítva (Vass Tibor írása)

    IWIW megosztásTwitterFacebook

    Terjed az AIS, lassan kötelező lesz használata! Mi is az az AIS?
    Egy olyan eszköz, amelyet eddig leginkább a repülős filmekben láthattunk, amikor az irányítótorony radarképernyőjén a repülőgép radarjele mellett annak azonosítója is megjelenik.

    Az AIS rendszer létrejöttét a hajózásban a nagy hajóforgalom tette szükségessé. De van olyan elképzelés is, mely szerint a terrorizmus elleni harc gyorsította fel az AIS terjedését, és tehető felelőssé annak kötelezővé tételéért. Hogy ez utóbbi igaz-e, nem tudom, mindenesetre személyesen a következők szerint tapasztaltam meg a rendszer működését. Egy kapitánytréningen Máltáról visszafelé jövet Bari város parti õrsége hoszszasan próbálta felvenni a radarján látott hajóval a kapcsolatot. Hosszan ismételgette: „Itt a Bari Coast Guard. Hívom az XXX koordinátájú hajót, amely 16 csomóval 310 fokban hajózik. Itt a Bari Coast Guard. Hívom az XXX koordinátájú hajót, amely 16 csomóval 310 fokban hajózik.”. Úgy 10 perc múlva válaszolt egy nyilvánvalóan nem európai hang: „Itt a Gold Dragon, a jelzett pozícióban.”. Erre leszakadt az ég, az addig türelmes parti õrség kõkeményen reagált: „Ha azonnal nem kapcsolja be az AIS-adóját, vagy hitelt érdemlõen nem magyarázza meg, hogy az miért nem mûködik, akkor 2 percen belül indítom a kommandós helikoptert.”. És ez tavaly nyáron történt, Bari és Dubrovnik között…
    Egyszóval az AIS-t ma már komolyan veszik. Horvátországban a nemzetközi követelményekhez képest 4 éves késéssel, idén tavaszszal vált kötelezõvé a használata. Idén vettem észre, hogy minden komp és utasszállító hajó fel van már szerelve ezzel a berendezéssel. Így már messzirõl észre lehet venni õket, és ami nem kevésbé fontos: az AIS-szel felszerelt Odysseus iskolahajót is már 20-50 mérföldrõl észreveszik, és figyelik.


    Nekem 2006-ban csak egy AIS vevõmodemem volt. Ezzel csak én láthattam a környezetemben lévõ hajókat. A következõ évtõl kezdve már adni is tudtam, megvettem az 5. sorszámú COMAR gyártmányú adóvevõmet. Ettõl kezdve nem háborgatott az olasz parti õrség és a vámõrség, a korábbi gyakori ellenõrzések egy csapásra megszûntek. Ennél egy sokkal fontosabb dolgot vett észre egy nagyon jó barátom, aki korábban is hajózott már velem Máltára: elkerülnek a hajók. Valóban, az adóvevõ elõtt úgy éreztem magam a nemritkán 30-40 csomós sebességû kompok között, mint kóbor kutya az országúton. Mindig csak menekültünk, az útjogunkat nagyon ritkán adták meg, mivel nem vettek észre. Amióta viszont az Odysseus is látszik az AIS-képernyõn, egyenrangú résztvevõjévé váltam a tengeri hajózásban a kompoknak. Sõt, ha tehetik, inkább elkerülnek – egyszóval imádom ezt az egyszerû eszközt. 
    Az AIS-rendszer mûködéséhez az ITU az AIS-nek két frekvenciát jelölt ki 1997-ben. Az AIS-1-re a 161,975 MHz-et, az AIS-2-re a 162,025 MHz-et tartják fent. Az elõbbi a 87-es, az utóbbi a 88-as duplex csatornák vételi frekvenciája. 1998-ban az IMO Biztonsági Bizottsága MSC.74(69) számú határozatában rögzítette az általános célú AIS-berendezésekre vonatkozó követelményeket. Ebben többek között meghatározta a bizottság, hogy a SOLAS hajókra (ezek a nagy kereskedelmi hajók és az utasszállítók) az A osztályú berendezéseket kell felszerelni, míg a nem SOLAS hajókra (halászhajók, motoros és vitorlás jachtok) B osztályú berendezéseket lehet felszerelni. A B osztályú berendezések egyszerûbbek, olcsóbbak és nem kell mindenben megfelelniük az A osztályú berendezésekkel szemben támasztott követelményeknek.


    Az IMO többször módosította az AIS bevezetésének végsõ határidejét, de 2005. január 1-jétõl kezdõdõen minden SOLAS hajónak rendelkeznie kell mûködõ AIS A osztályú berendezéssel. A nem SOLAS hajókra a GMDSS-rendszer kommunikációs berendezései sem kötelezõek, és a B osztályú AIS sem, egyelõre. Én részemrõl azt vallom, hogy mindenkinek jól felfogott érdeke, hogy hajóját felszerelje ezzel a berendezéssel.

    Az AIS rendeltetése és a rendszer elemei

    Az AIS a következõ lehetõségeket biztosítja:

    1. A hajók közötti információcserét az összeütközések elkerülésére, azzal, hogy minden hajó látja a közelében lévõ többi hajót, és az AIS-hez tartozó megjelenítõ és értékelõ szoftver meghatározza a saját hajónk helyzetébõl, irányából és sebességébõl, hogy melyek a számunkra veszélyes hajók a kisugárzott adatok alapján. A radarral való nyomkövetésnél (ARPA vagy MARPA – automatikus radar nyomkövetõ berendezés – Automatic Radar Plotting Aids) az AIS sokkal pontosabb összeütközési információt ad. 
    Tapasztalataim szerint 60-80 mérföld távolságból már észlelhetõk az AIS-adatok, és már akkor lehet tudni, mennyire veszélyesek ezek a hajók. Ezzel szemben a radarral maximum 12 mérföldes skálán használhatom a MARPA funkciót. 
    Ha én 8 csomóval hajózom szembe a csak 22 csomós sebességû konténerszállító hajóval, akkor 30 csomóval közeledünk egymás felé. A 12 mérföldes távolságot 24 perc alatt teszszük meg, azaz ennyi idõnk van az összeütközésig. Ez látszólag hosszú idõ. De ha a radar szerint a MARPA pontatlansága és a viharos tengeren ugráló hajónk radarképe alapján 20 percen át hol 0,5 mérföldnyire, hol 0,1 mérföldnyire megyünk el egymás mellett, miközben az AIS szerint összeütközünk majd, akkor egybõl kitûnik az utóbbi rendszer nagyszerûsége.
    Ez nagyon jól látszik azon a képen, amelyet Velence elõtt másoltam le a számítógép képernyõjérõl. Itt a 294 méter hosszú, 32 méter széles Orchestra nevû luxus-utasszállító 15 csomós sebességgel közeledett felénk és kb. 370 méterre közelít majd meg 7 perc múlva. Ez veszélyes, ezért a program piros színnel jelzi ezt a hajót. Továbbá egy szaggatott piros körrel jelzi a találkozás helyét a térképen.

    2. A parti szolgálatok tájékoztatása a hajóról és a rakományról, ezt a cikk kezdetén szemléltettem a Bari Coast Guard példáján.
    3. A forgalomirányító központok tájékoztatása a hajó navigációs adatairól, ami pontosabb és megbízhatóbb forgalomirányítást tesz lehetõvé. Ez a nagy forgalmú helyeken rendkívüli fontosságú lehet (a La Manche csatornában például az 1. ábra szerint több mint 100 hajó haladt, amikor letöltöttem az internetrõl ezt a képet).
    4. A hajók nyomon követése. Ez lehetõvé teszi, hogy egy adott hajóra rá lehessen keresni, amint az beérkezett egy megfigyelt AIS-körzetbe.

    Az AIS-rendszer a következõ elemekbõl áll össze:

    1. Parti bázisállomások rendszere;
    2. Fedélzeti berendezések a tengeri, a folyami és az SAR (felkutató és mentõ) légi jármûveken;
    3. A navigációt segítõ rádióbóják rendszere.
    A hajón lévõ berendezések a következõkbõl állnak:
    l VHF rádiós adóvevõ. Én a COMAR CSB200 típust használom, amely így néz ki:

     

     


    Ehhez kell még egy VHF-antenna, vagy a meglévõ antennához egy antennaelosztó, amely lehetõvé teszi a saját adatok kisugárzását, és a többi hajó adatainak vételét. 
    l Egy független, befolyásolhatatlan, közvetlen kapcsolatú GPS készülék, amely a saját hajónk pozícióját, sebességét és irányát, na meg persze az idõt szolgáltatja. Ez egy alapvetõ eleme az AIS-nek, mivel ez egy biztonsági rendszer. Gondoljunk bele: bekötöm mondjuk a GPSMAP276C GPS-emet az AIS-berendezésbe és szimulátor üzemmódba kapcsolva megviccelem a környezetemet …Ez katasztrofális következményekkel járhatna.
    l Kijelzõ és szoftver, mely információt megjelenítõ (alapvetõen grafikus) rendszerek integrálásából jött létre. Erre nagyon sok változatot használnak. Kezdetben egy kis szöveges monitor adta a hajók jeleit, majd megjelentek a térképes megjelenítõk. Ma már minden komolyabb gyártónak van olyan kombinált monitorja, amely lehetõvé teszi a GPS-térkép, a radarkép és az AIS-jelek külön-külön vagy együttesen való megjelenítését.
    Én erre az ingyenes SeaClear programot használom, amelyet le lehet tölteni a www.vitorla.com oldalról a „letöltések”-„programok” helyrõl. Újdonságként jelent meg a Garmin GPSMap620-as készülék, amely szintén alkalmas az AIS-adatok megjelenítésére. A mellékelt ábrán az Ozalj nevû, 10,7 csomós sebességgel haladó hajó nyomkövetését lehet látni. Ehhez persze be kell adni az AIS adóvevõtõl származó jeleket a GPS egyik COM portján a készülékbe.

    Az AIS-rendszerben különösen fontosak a partra telepített bázisállomások. Ezek az állomások felerõsítik a távoli gyenge jeleket, vagy az árnyékszektorban haladó hajók jeleit. Ez lehetõvé teszi az ellenõrzött területek kiszélesítését, és egységes irányítását, 2. ábra.

    Hajó AIS-állomások
    A hajókon felszerelt AIS-berendezések három üzemmódban mûködhetnek. 
    Az Autonóm üzemmód az, amelyet általában használnak a hajók bármilyen hajózási körzetben, amikor meghatározott idõközönként információt cserélnek a helyzetükrõl és a mozgási paraméterekrõl (Lat, Lon, SOG, TC, fordulási szögsebesség, navigációs státus), amelyet a hajók sebességüknek és a végrehajtott manõvereik függvényében 2 sec-tõl 3 percig tartó idõközönként sugároznak ki. Ez utóbbi a 3 csomónál lassabb, vagy a horgonyzó hajók esete. A 14 csomónál lassabb hajók jellemzõen 10 másodpercenként sugározzák ezeket az adatokat, míg a 23 csomónál lassabb hajók 6 másodpercenként, az ennél gyorsabb hajók 2 másodpercenként. Amenynyiben fordulnak, egy-egy fokozattal gyakrabban sugároznak.
    Egy tipikus AIS-üzenet, amelyet a SeaClear programmal vettem, a következõ:

    Ez a hajó tartja egyébként nálam a rekordot: 237 mérföldrõl (!) vettem a jeleit a bázisállomások segítségével. Ez majdnem 440 km – szinte hihetetlen.

    A rendszer ára:
    Mennyibe is kerül az AIS? Ha csak a vevõt vesszük meg, akkor az kb. 30-50 000 forintért már megkapható. Ha a sokkal többet érõ adóvevõt szeretnénk a magunkénak, akkor azért kb. 140 000-240 000 forintot kell fizetnünk. Ehhez jön még egy körülbelül 10 000 forintos antenna vagy 30 000 forint körüli antenna-kapcsoló. A kijelzésre vagy a Raymarine radarképernyõt, vagy a SeaCleart, vagy a GPSMap 620-ast javasolnám.


    Persze ez a rendszer csak saját hajóra szerelhetõ fel. A sok egyéb ok mellet például az adóvevõhöz szüksége van a hajónak egy MMSI számra, amely azonosítja azt. Ezt pedig a lobogó szerinti állam hírközlési hatósága adhatja csak ki.
    Napjainkban túlzás nélkül a legperspektivikusabb navigációs-biztonsági eszköz az AIS. Várható, hogy egyre több nem SOLAS hajóra is felszerelik majd, így a motoros és vitorlás jachtok, valamint a halászhajók is már messzirõl észrevehetõek lesznek.
    Ugyanakkor természetesen fel kell hívni arra a figyelmet, hogy az AIS sem csodaszer. Az AIS nem helyettesíti a nagy forgalmú helyeken, valamint éjszaka és rossz látási viszonyok között a radart, csak kiegészíti azt. A rendszer semmi esetre sem mentesíti a hajó vezetõjét a látási és hallási megfigyelés alól, az elektronikai eszközök csak kiegészítik és segítik érzékszerveinket. A tengeri hajózási szabályzat, a COLREG errõl így rendelkezik:
    „5. szabály: Figyelõszolgálat
    Minden hajón, mindenkor olyan, célszerû, a fennálló körülményeknek és állapotnak megfelelõ figyelõszolgálatot kell tartani látási és hallási érzékeléssel, valamint minden rendelkezésre álló eszközzel, amely lehetõvé teszi a helyzet és az összeütközés veszélyének teljes mértékû felmérését.”

    Szerzõnk a Magyar Jacht Akadémia vezetõje

    IWIW megosztásTwitterFacebook
    JP-Bookmark
  • кухни в Днепропетровске
  • диваны в Днепропетровске
  • шкафы купе в Днепропетровске
  • спальни в Днепропетровске
  • детские в Днепропетровске
  • гостиные в Днепропетровске